Történe elég hosszú, lévén hogy nemrég töltötte be 800. életévét. Múltjáról nem szándékozik túl sokat elárulni, túl sok benne a nem publikus részlet. Az 1200-as években született Angliában, apja alkímiával foglalkozott, egészen korán bekövetkezett, és igencsak gyanús haláláig. Az öreg laboratóriumában sok izgalmas dolog volt, többek között egy könyv, amelyben szó esett bizonyos kardról. Jekyll rögtön szimpatizálni kezdett a dologgal, így hát elindult megkeresni. Talált, süllyedt, mondhatni hepiend, csak hát ezzel együtt járt az is, hogy rossz társaságba keveredett. Ez a rossz társaság nem vette túl jó néven hősünk arroganciáját, ambícióit és alternatív elképzeléseit, ezért pezsgőt is bontottak, mikor végre sikeresen elpatkolt ama nevezetes kardnak hála. Igen ám, csak hogy néhány évszázaddal később eszükbe jutott, hogy mégiscsak jó dolog, ha van valaki, aki konyít a bűvös bökőhöz [meg még úgy ezer egyébhez, amihez ők nem], főleg ha céljuk épp a világ leigázása. Gyorsan összeszedtek hát valakit, akinek a testébe visszatuszkolták Jekyllt, illetve azt a valakit, akit innentől kezdve így hívnak. A kis közjáték miatt némi emlékezetkiesést [ezért nem tudni többek között az igazi nevét] és tudathasadást is zsebre vághatott, de még pszichiátert keresni sem volt ideje, mert miután drága társai rájöttek, hogy ez biza használhatatlan[nak tűnik], fogták és kivéreztették. Ezúttal viszont valaki elkövette azt a ballépést, hogy egy fiolányit konzervált belőle, ami eddig ismeretlen okok miatt ott felejtődött a Tiltott Toronyban. Innentől a sztori ismert, bizonyos körökben legalábbis.

Tehát Jekyll. Feltámasztása után első dolga volt lenyiszálni derékig érő  sörényét, mert még lidércként is a sikítófrász kerülgette, hogy ez mindenhol ott van. Jelenleg tehát félhosszú, veres sörénnyel rendelkezik, általában úgy néz ki, mint akit frissen téptek meg. [Kuss, az menő.] Magas, szépséges, etc. etc., dehát erre ott van a kép.
Ép elméjét kissé megviselték azok a szeánszolós örömködések, néha vannak furcsa dolgai, legjobb barátja Cirmi, a kitömött macska. Ettől függetlenül tudása nagyobb, mint azt bárki is gondolná, rengeteget tud Merothrien múltjáról és sok egyébről, amit nem fog csak úgy elregélni mindenkinek, hahaha.
Furcsa neki, hogy így hirtelenjében hozzávágtak egy tanári állást, tapasztalatlanságát határozottsággal és félelmetes imiddzsel szándékozik palástolni. Plusz ehhez, hogy még a kölköket is utálja úgy nagy általánosságban, de ha erőt vesz magán, tud viselkedni. Sőt, arra is van esély, hogy esetleg úgy tegyen, mintha barátságos lenne.
Modora néha hagy némi kívánnivalót maga után, de a végletekig udvarias és lovagias, általában ezzel mindig, mindenhol bevágódik. :] Feltéve, ha akar. Ha véletlenül nem, akkor jobb elkerülni, mert gyönyörű szóvirágokkal körítve úgy lealáz, hogy a körülötted állók fel sem fogják, viszont te utána évekig sírni fogsz a macidnak elalvás előtt.
Nos, 'dióhéjban' ennyit róla, a többi majd szép lassan úgyis ki fog bukni a játék során. ;3