Persephone Lavinia Maurese 1980. szeptember 7-én született Londonban.
Aranyvérű, nagymúltú családból származik, bár a korábbi évek eseményei miatt nem sok rokona van már az élők között, éppen ezért szinte soha nem hagyja el a szigetet, ha igen, akkoris utazgatni megy. Vagyis egyedül él a kastélyban, de van egy lakása Londonban is, örökségéből, és fizetéséből remekül eléldegél. Egy hóbaglya van, neve Sondei.

Fiatalabb korában figyelemreméltó tehetséget mutatott a sötét varázslatok terén, így most sötét varázslatok kivédését oktat a Merothrienben, habár sosem készült professzori pályára (így nem rendelkezik efféle diplomával, de kitűnő iskolai eredményekkel büszkélkedhet).
Emellett kiváló legilimentor/okklumentor, bár e módszerek egyikét sem kényszerül használni órái alatt-a diákok szerencséjére..néha azért „véletlenül” rájön, ki hazudik neki. Tervei között szerepel, hogy az idősebbek számára akár okklumencia szakkört is szervez.
Ő maga középmagas, karcsú alkatú. Bőre furcsa gyöngyházas árnyalatú, ránézésre is megállapítható, hogy nem csupán angol vér kering az ereiben, de nem nagyon beszél származásáról, ha kérdezik azt feleli, hogy angol; ezzel lezártnak tekintve a témát. Hosszú, derékig érő vörösszőke haja, barnászöld, mandulavágású szemei vannak. Arcvonásai szoborszerűek, élések; szája szépvonalú, telt. Öltözködésében megvan a magához illő ízlése, mindig elegáns, kifinomult ruhákat visel, csak olyankor ölt talárt, ha muszáj. Szívesen hord kéket, zöldet, ezüstöt, aranyat, fehéret; kedveli a finom anyagból készült ruhákat- a csipkét, szatént, selymet.
Roppant fegyelmezett, kissé kimért nőnek tűnik, sosem veszti el a fejét. Kedves, de nem feltűnően, ha szükséges megejti a kötelező kis csevelyeket, de általában nem beszél feleslegesen, így magáról sem árul el sokat. Kissé szeszélyes, ez olykor az óráira is kihat, de azt mindig észben tartja, hogy mit mondott, ígért, kért. Hangulatait azonban legtöbbször ügyesen elrejti, legalábbis arcáról nem könnyű olvasni. Nehezen megközelíthető ember, nem magának való, csak zárkozott. Szívesen beszél minden másról, ami őt nem érinti. Érdeklődő minden és mindenki iránt, kicsit izgága természetű, nem szereti az egyhangúságot. Nem szereti, ha szerencsétlenkednek körülötte, főleg olyasmivel, amit nem lenne nehéz megoldani, ezért a kevésbé tehetséges diákoknak talán nem a szíve csücske. Egy ideig próbálja segíteni őket, de ha látja, hogy nem elég bennük a szorgalom, akkor már nem töri magát. A jó munkát mindig elismeri, akár jutalommal is, de a munka hiányát sem hagyja figyelmen kívül. Nem veszi a szívére, ha valakit meg kell büntetnie. Szívesebben nyúl a büntetmunka felé, semhogy a házat érje veszteség valaki szuverén agyi elmaradottsága miatt. Véleményét nem rejti véka alá, de senkit sem szokott mások előtt megszégyeníteni, így mindig finoman fogalmazza meg mondandóját. Előszeretettel ad fel olvasnivalót a diákjainak, ő maga is meglehetősen művelt, igyekszik gyors, logikus gondolkodásra is nevelni.