Konomi Suzuhara /このみ鈴原, a Konomi japánul bogyót vagy gyümölcsöt jelent/ 1994. július 13-án született Oosakában, Japánban.

Volt egy öccse, Akagi, aki egy évvel fiatalabb volt nővérénél, de a fiú meghalt egy váratlan balesetben, amikor Konomi négy éves volt. Akkoriban egy magas panelházban laktak Tokióban. A két testvér a szobában játszott, amikor véletlenül a függönynek lökték a feldíszített karácsonyfát, mire az felgyulladt. Mire a szülők feleszméltek, a szobát már teljesen elborították a lángok. Azonnal hívták a tűzoltókat, akik perceken belül meg is érkeztek, de Akagit már nem tudták megmenteni. A kis Konomi is csak a csodának köszönheti az életét. A lány azóta teljes szívéből gyűlöli a karácsonyt, bár a tragédia nyomai mégsem látszanak meg rajta. Az eset után visszaköltöztek Oosakába, egy tágas, modern lakásba. Szülei mindent megadtak a kislánynak, hogy felvidítsák őt és hogy ezzel maguk is képesek legyenek beletörődni fiuk elvesztésébe. Konomi semmiben sem szenvedett hiányt, mindent megkapott, amit csak szeretett volna, mégsem vált elkényeztetetté.

Apja, Daisuke Suzuhara egy hatalmas multinacionális vállalatnál dolgozik, mint szoftverfejlesztő. Munkájának köszönhetően rengeteg pénzt keres, így a család anyagilag jóval magasabban áll, mint az átlag. Lakásuk tele van a legkülönfélébb hóbortos műszaki cuccokkal, mint az a fejlettebb japán házakra jellemző, ilyen például a beszélő mosógép, vagy az automatikusan bevásárló hűtő...=) Viszont nem tud sok időt otthon tölteni, van, hogy napi 10-12 órát kell dolgoznia a cégnél, de a maradék idejét csak és kizárólag a családjának hajlandó szentelni.

Édesanyja, Ayaka tanárnő egy középiskolában, japán történelmet és irodalmat oktat. Diákjai nagyon szeretik, mivel nagyon kedves és türelmes. Ügyelt arra, hogy Konomi maga is sokat olvasson és ezáltal kortársainál sokkal műveltebbé váljon.

Mindketten muglik, éppen ezért nagyon örültek, amikor Konomi levelet kapott Merothrienből. Már most nagyon büszkék lányukra, de az ismerősöknek annyit mondtak csupán, hogy egy jónevű magániskolában fogják taníttatni.

Konomi belsőleg leginkább édesanyjára hasonlít, nagyon kedves és barátságos lány, teljesen mindegy neki, hogy hol van, csak legyenek körülötte emberek. Emellett megrendíthetetlenül optimista, képes mindenben meglátni a jót, ezáltal nagyon élvezi az életet, csak nagyon ritkán szomorú, akkor is nyomós oka van rá. A baleset csupán annyiban hagyott nyomot benne, hogy nem szívesen beszél öccséről, illetve gyűlöli a karácsonyt. Nehéz felidegesíteni, de még ha meg is sértődik valakire, haragja nem tartós. Imád másokkal beszélgetni, viccelődni és nem mellesleg telefonálni, általában órákig képes a kagylón lógni =) Jó humorérzéke van, társai nagyon szeretnek vele hülyéskedni. Viszonylag hiperaktív, nem igazán tud egy helyben ülni, mindig kell valamit csinálnia. Ezen kívül szeret bevásárolni, kirándulni, zenét hallgatni, olvasni és persze enni, a gyengéi a sütemények =) Nem túl kiemelkedő a tanulásban, bár ez csupán saját lustaságának köszönhető, mert egyébként nagyon okos és sokat olvas, de sokszor elfelejti megcsinálni a házi feladatait...XD Viszont ha valami tényleg érdekli őt (ilyen például a bűbájtan, a gyógynövénytan és az asztronómia), azért él-hal, és sokkal jobb benne társainál.

Magas, vékony lány, legalábbis az átlag japánnál magasabb a maga 170 centijével. Derékig érő, csillogó ébenfekete hajára különösen büszke, rengetegféleképpen hordja, szinte naponta váltogatja hajstílusát: hol színes szalagokat köt bele, hol egy nagy vörös masnit, hol apró gyöngyöket fon bele, de néha csak simán összefogja hátul vagy teljesen kiengedve hordja. Mogyoróbarna, jellegzetesen mandulavágású szeme van, amely mindig vidáman csillog. Szeret egyénien öltözködni. Általában a vidám, élénk színeket kedveli, mint például vörös, fehér, sárga, világoskék vagy zöld. Könnyű anyagból készült ruhákat hord, különösen szereti a szoknyákat. Van egy másik hóbortja is: ha olyan a kedve, japán iskolai egyenruhát húz magára, ami fehér matrózblúzból, zöld miniszoknyából, fekete harisnyából és cipőből áll. Ilyenkor általában megbámulják őt, de ez egyáltalán nem zavarja őt, sőt, kifejezetten élvezi =) Öltözködése is tükrözi vidám egyéniségét. Nem igazán hord ékszereket, de van egy ezüst medálja, ami a "remény" japán írásjelét /希望, kibou/ formázza, ezt soha semmilyen körülmény mellett nem veszi le magáról, mivel a szüleitől kapta abból az alkalomból, hogy felvették Merothrienbe.

Van egy furcsa különleges képessége, amely a balesete óta megvan és egyre csak erősödik, de nem igazán tud vele mit kezdeni: néha, ha ráteszi a kezét egy tárgyra, képes megismerni a tárgy történetét vagy egyéb nyomokat, amiket egy bizonyos valami hagyott a tárgyon (pl megérzi, ha egy fába belevágtak valamikor, még ha a heg be is forrt azóta). Néha viszont furcsa képeket is lát maga előtt, ha megérint egy tárgyat, amik valahonnan ismerősek neki, de soha nem látta még őket. Erről a képességéről viszont senkinek sem beszél, mivel tudja, hogy kapcsolatban áll a balesetével.

Nincs háziállata, mert fél, hogy felelőtlensége miatt nem tudná rendesen gondozni, mivel néha még magára sem tud vigyázni =) Kedvenc tantárgyai a gyógynövénytan, az asztronómia és a bűbájtan, ezekből kiemelkedően jó, pedig a többi tantárgyból is az lehetne, csak ugyebár lusta...XD Az egyetlen tantárgy, amit nem igazán szeret, az átváltoztatástan, mert nagy összpontosítás szükséges hozzá, ő viszont hamar feladja, ha nem jár sikerrel.